Gézengúz Krónikás- Cumi

 A cumi eredete

A csecsemők megnyugtatására hosszú évek óta próbálunk praktikákat kitalálni. Történelmünk során az édesanyák különféle eszközöket kínáltak fel csecsemőik számára, ha nem tudták őket megszoptatni és a megnyugvást szerették volna elérni.

Dürer: Madonna és a gyermek

Az első feljegyzések az 1680-as évekből,  Angliából származnak, mikor egy farmer felesége kukoricacsövet alkalmazott, csecsemője elhallgattatására. A 17-19. század során különféle anyagokból készült szopogatni való játékokat kínáltak fel gyermekeiknek az édesanyák. A mai cumik elődjei között sorakoznak fel a korallból, vagy állati csontokból készült rágókák. A népi hiedelem szerint ezek a rágókák „csoda erővel” is bírtak, hitük szerint a származási állat erejét hordozták, erővel, bátorsággal segítették a csecsemőket a fájdalommal való megküzdésben.

A csecsemők megnyugtatására Amerikában és Európa-szerte kis anyagdarabokat is alkalmaztak, melyeket különféle anyagokkal töltöttek meg vagy itattak át. Töltelékként szolgált a tejbe, köménymagos levesbe, mézbe, vagy pálinkába áztatott zsemle, kenyércsücsök. Dürer Madonna és a gyermek című festményén is a kisded kezében egy ilyen szopogatni való cuclit láthatunk. 

Az így elkészült nyugtatást célzó eszközök egészségügyi szempontból azonban igen nagy kockázatot jelentettek, hiszen bélhurutot okozhattak. Így a gumi megjelenésével forradalmi áttörést jelentett a kimosható, fertőtleníthető gumi cumi, melyet 1900 szeptember 18.-án C.W.Meinecke szabadalmaztatott.

Mára számtalan gumi cumi és rágóka segíti szopogatni vágyók megbékülését.