Gézengúz Barangoló- a fejlődésneurológia- tudomány világában

Magyar Fejlődésneurológiai Társaság III. Kongresszusa

Idén májusban harmadszorra rendezte meg a Magyar Fejlődésneurológiai Társaság kongresszusát. A kongresszus célja az volt, hogy a magyarországi koraszülött és csecsemőellátást a prevenció szempontjából közelítse meg. Az első napon a magzat fejlődési fázisairól, a terhesség alatti diagnosztikus módszerekről hallhattunk előadást. Dr. Ertl Tibor professzor a hazai koraszülött ellátás gyakorlatát és tapasztalatait foglalta össze. A 28. gestációs héttől a koraszülött csecsemők 90%-a marad életben, de felhívta a figyelmet arra, hogy ezeknek a gyerekeknek a későbbi életminősége nagyban függ a szülés módjától, a szállítástól illetve az intenzív ellátás minél korábbi megkezdésétől. Dr. Berényi Marianne főorvosnő és Dr. Katona Ferenc professzor úr elsősorban a korai diagnosztikus módszerek fontosságáról beszélt, melynek talaján a célzott terápiák minél korábbi életszakaszban elkezdhetők, ezzel pozitívan befolyásolva a problémával született csecsemők korai fejlődését.

A délutáni nyílt kerekasztal-beszélgetésben a meghívott szülész-nőgyógyász és neonatológus orvosoknak lehetősége nyílt felhívni a figyelmet a Magyarországon érvényben lévő terhesség alatti nőgyógyászati vizsgálatok jelentőségére, mely a magzati illetve újszülöttkori kockázatok megelőzésében játszik fontos szerepet. Szó esett többek között az antibiotikum és szteroid preventív alkalmazásáról, annak pozitív kihatásáról is. Ha ezeket az anya fenyegető koraszülés esetén  megkapja, akkor a megszülető baba életfunkcióinak rendezése sokkal könnyebb, pl. jóval kevesebb ideig igényel gépi lélegeztetést, más légzés támogatást. Mindez a tüdő komplikációk csökkenését eredményezi, de az agyfejlődés szempontjából is lényeges.

Dr.Schultheisz Judit Alapítványunk orvosigazgatója előadásában a nemzetközi Grundtvig projekt során készült felmérés eredményeiről számolt be. A kutatás során a halmozottan sérült gyermekeket nevelő családok életminőségét hasonlították össze Magyarország és több európai ország részvételével (Belgium, Hollandia, Németország).

A második napon főként a különböző problémával született gyermekek fejlesztési módszereit és alkalmazási területeit tekinthettük át. Előadást hallhattunk 2 vidéki (Szombathely, Szeged) fejlesztő központ prevenciós munkájáról. A szegedi Odú Fejlesztő Központ gyógytornásza a különböző ingerek feldolgozás-zavarával küzdő gyerekekre (SPD=sensory processing disorder) hívta fel a figyelmet. Ezeknél a gyerekeknél nagyon jellemző a támaszkodás hárítása, idegenkedés az érintéstől, akár ő érint, akár őt érintik. Általában hipotónok (csökkent az izomtónusuk), késve alakulnak ki a mozgásformák, és azok is sokszor furcsa megjelenésben (pl nyusziugrás, fenéken csúszkálás mászás helyett). Bár kezdetben a mozgászavarok dominálnak, később a magatartásban jelentkeznek a fő problémák. Ezért nagyon fontos a szenzoros (érzékelő) rendszerre is figyelmet fordító mozgásterápiás megközelítés, az idegrendszeri feldolgozást segítő ingerek finom, célzott adagolása. Kifejezetten káros a drasztikus ingereket adó, csak a hipotóniára koncentráló terápia.

Hazánkban a koraszülött intenzív centrumokban pár éve megjelent kenguru módszer történetéről, előnyeiről beszélt Kulcsár Judit a Koraszülöttekért Közhasznú Egyesület alelnöke, mely nemcsak a koraszülött babák gyorsabb és hatékonyabb megerősödésében, hanem a szülők mentális egészségének megtartásában is hatalmas segítséget jelent.

A kongresszus zárásaként megfogalmazódtak azok a témák és tennivalók az egészségügyben, oktatásban, amik a következő két évben nagy feladatot jelentenek a korai diagnosztika és terápia területén.

Szakértői bejegyzés - Dr. Morvai Margit, gyermekneurológus szakorvos

Kedves Szülők!

Gyermekneurológusként dolgozva a Gézengúz Alapítvány közösségében igen változatos kérésekkel fordulnak hozzánk szülők, védőnők, háziorvosok, vagy más orvos kollégák.

Kéréseikben közös, hogy mondjunk véleményt, vajon tapasztalható-e eltérő fejlődésmenet az adott kisbabánál, csecsemőnél, vagy kisgyermeknél és ha igen, mi a teendő?

Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekeket fejlődésneurológiában jártas gyermekneurológus vizsgálja meg, s csapatmunkában gyógytornásszal, fejlesztő pedagógussal mondjanak véleményt a kicsi aktuális állapotáról . Amennyiben szükséges, a szakemberek komplex fejlesztési tervet készítenek.

A vizsgálat során a szülőknek célzott kérdéseket teszünk fel a várandósság idején történt eseményekről, a szülés lefolyásáról, a szülés körüli történésekről, valamint a baba későbbi figyelmi és mozgásfejlődéséről.

Nagy segítségünkre vannak a korábbi orvosi dokumentációk- zárójelentések, korábbi szakvizsgálatok eredményei-, korai fényképek, esetleges otthoni videó felvételek. Ezek alapján pontosabb képet kapunk a gyermekről.

Ismeretes, hogy a szabályos fejlődést több tényező befolyásolja. A teljesség igénye nélkül néhány fontos tényező:

• örökletesség: gének, kromoszómák eltérései;

• a várandósság idején elszenvedett behatások: pl. anyai gyógyszer, alkohol, dohányzás, betegségek,a méhlepény, a köldökzsinór, a magzatvíz rendellenességei, stb.;

• szülési események:koraszülés, téraránytalanság, szülési traumák, stb.;

• születést követő események: az idegrendszer sérüléséhez vezető agyi oxigén hiány, agyi vérzések, szerzett betegségek, valamint a külvilág részéről érkező pozitív illetve negatív élmények sora.

Mindezek a normális agyi fejlődést akadályozhatják, vagy lassíthatják, befolyásolják a mozgás és figyelmi, valamint szocializációs fejlődést. Mindezt a maga komplexitásában szemléljük, mert szoros együtt-hatásban vannak. Például : a mozgásfejlődés lemaradása nehezítheti a figyelmi fejlődést, vagy a passzív, figyelemzavaros gyermek mozgásfejlődése, magatartásfejlődése elmaradhat kortársaiétól.

A fejlődésneurológiai vizsgálat során a fenti behatások káros következményeinek a tüneteit keressük, megállapítjuk a normális elvárható fejlődéstől való esetleges eltérést.

Vannak gyermekek, akiknél csak átmeneti segítségre van szükség és behozzák elmaradásukat. Más esetekben folyamatos fejlesztésre van szükség, a gyermeket, a családot meg kell tanítani, hogy életprogramszerűen, folyamatosan, szakemberek által irányítottan kell végezni mozgásfejlesztést, vagy speciális pedagógiai fejlesztést.

Időszakos kontroll vizsgálatokkal ellenőrizzük a gyermekek állapotváltozását, fejlődési tempóját. Ha kell kiegészítő vizsgálatokat szervezünk - UH, EEG, MR vizsgálatok, stb. -

vagy társszakmák véleményét kérjük ki - ortopéd szakorvos, pszichológus, logopédus, stb. -

Természetesen, sok részletkérdés merül fel a szülőkkel való kapcsolattartás során, pl.: mik azok a történések, amelyek veszélyeztetik a gyermekek idegrendszeri fejlődését, mik azok a tünetek, panaszok, melyek felkelthetik eltérő fejlődésmenet gyanúját, milyen a "normális", elvárható mozgás, figyelmi, magatartásfejlődés és még sok más fontos téma.

Sokat tanulhatunk egymástól, s most a Gézengúz BabaAkadémia során még több lehetőségünk lesz ismereteink kicserélésére.

Dr. Morvai Margit

gyermekneurológus