Gézengúz Barangoló- a fejlődésneurológia- tudomány világában

Magyar Fejlődésneurológiai Társaság III. Kongresszusa

Idén májusban harmadszorra rendezte meg a Magyar Fejlődésneurológiai Társaság kongresszusát. A kongresszus célja az volt, hogy a magyarországi koraszülött és csecsemőellátást a prevenció szempontjából közelítse meg. Az első napon a magzat fejlődési fázisairól, a terhesség alatti diagnosztikus módszerekről hallhattunk előadást. Dr. Ertl Tibor professzor a hazai koraszülött ellátás gyakorlatát és tapasztalatait foglalta össze. A 28. gestációs héttől a koraszülött csecsemők 90%-a marad életben, de felhívta a figyelmet arra, hogy ezeknek a gyerekeknek a későbbi életminősége nagyban függ a szülés módjától, a szállítástól illetve az intenzív ellátás minél korábbi megkezdésétől. Dr. Berényi Marianne főorvosnő és Dr. Katona Ferenc professzor úr elsősorban a korai diagnosztikus módszerek fontosságáról beszélt, melynek talaján a célzott terápiák minél korábbi életszakaszban elkezdhetők, ezzel pozitívan befolyásolva a problémával született csecsemők korai fejlődését.

A délutáni nyílt kerekasztal-beszélgetésben a meghívott szülész-nőgyógyász és neonatológus orvosoknak lehetősége nyílt felhívni a figyelmet a Magyarországon érvényben lévő terhesség alatti nőgyógyászati vizsgálatok jelentőségére, mely a magzati illetve újszülöttkori kockázatok megelőzésében játszik fontos szerepet. Szó esett többek között az antibiotikum és szteroid preventív alkalmazásáról, annak pozitív kihatásáról is. Ha ezeket az anya fenyegető koraszülés esetén  megkapja, akkor a megszülető baba életfunkcióinak rendezése sokkal könnyebb, pl. jóval kevesebb ideig igényel gépi lélegeztetést, más légzés támogatást. Mindez a tüdő komplikációk csökkenését eredményezi, de az agyfejlődés szempontjából is lényeges.

Dr.Schultheisz Judit Alapítványunk orvosigazgatója előadásában a nemzetközi Grundtvig projekt során készült felmérés eredményeiről számolt be. A kutatás során a halmozottan sérült gyermekeket nevelő családok életminőségét hasonlították össze Magyarország és több európai ország részvételével (Belgium, Hollandia, Németország).

A második napon főként a különböző problémával született gyermekek fejlesztési módszereit és alkalmazási területeit tekinthettük át. Előadást hallhattunk 2 vidéki (Szombathely, Szeged) fejlesztő központ prevenciós munkájáról. A szegedi Odú Fejlesztő Központ gyógytornásza a különböző ingerek feldolgozás-zavarával küzdő gyerekekre (SPD=sensory processing disorder) hívta fel a figyelmet. Ezeknél a gyerekeknél nagyon jellemző a támaszkodás hárítása, idegenkedés az érintéstől, akár ő érint, akár őt érintik. Általában hipotónok (csökkent az izomtónusuk), késve alakulnak ki a mozgásformák, és azok is sokszor furcsa megjelenésben (pl nyusziugrás, fenéken csúszkálás mászás helyett). Bár kezdetben a mozgászavarok dominálnak, később a magatartásban jelentkeznek a fő problémák. Ezért nagyon fontos a szenzoros (érzékelő) rendszerre is figyelmet fordító mozgásterápiás megközelítés, az idegrendszeri feldolgozást segítő ingerek finom, célzott adagolása. Kifejezetten káros a drasztikus ingereket adó, csak a hipotóniára koncentráló terápia.

Hazánkban a koraszülött intenzív centrumokban pár éve megjelent kenguru módszer történetéről, előnyeiről beszélt Kulcsár Judit a Koraszülöttekért Közhasznú Egyesület alelnöke, mely nemcsak a koraszülött babák gyorsabb és hatékonyabb megerősödésében, hanem a szülők mentális egészségének megtartásában is hatalmas segítséget jelent.

A kongresszus zárásaként megfogalmazódtak azok a témák és tennivalók az egészségügyben, oktatásban, amik a következő két évben nagy feladatot jelentenek a korai diagnosztika és terápia területén.