Tematikus előadássorozat

Örömmel értesítjük az érdeklődőket, hogy Alapítványunk

Gézengúz BabaAkadémia

címmel ismét tematikus előadássorozatot indít.

A Gézengúz BabaAkadémia célja a rendelkezésünkre álló, tudományos bizonyítékokon alapuló ismeretek átadása és az együttgondolkodás lehetőségének megteremtése a gyermeknevelés kiemelt témaköreiről.

1.      „Kötés-kötődés” – beszélgetés a kötődésről és a különböző hordozási

lehetőségekről

2014. augusztus 11., hétfő, 10.00-11.30

2.      Kommunikációs gyakorlatok – útmutatás a „Nem!”-, a „Miért?”- és a hiszti-

korszak átvészeléséhez

2014. augusztus 18., hétfő, 10.00-11.30

3.      Hogyan működnek a gyerekek? – gondolatok az alvásról és az evésről

2014.08.26., kedd, 10.00-11.30

Helyszín: Cseppek Háza (Budakalász, Sport utca 3.)

Részvételi díj: 1000 Ft/család

Szeretettel vár minden érdeklődő anyukát, apukát, nagyszülőt, rokont, ismerőst Vraskóné Réfy Hanna gyógytornász-perinatális szaktanácsadó.

A programokra előzetes bejelentkezés ajánlott! Igény esetén korlátozott számban gyermekfelügyeletet biztosítunk.

Jelentkezés a recepción, illetve a 26/546-327 telefonszámon.

 

"Belső erőforrásaink, lelki egészségünk"

"Belső erőforrásaink, lelki egészségünk" programsorozat végéhez érve szeretettel ajánljuk a következő cikkeket. 

A programsorozat létrejöttéhez köszönjük az EMMI és az FSZK támogatását. 

 

Felelős vagy elviselni a gyerek érzelmeit!

Cziglán Karolina, pszichológus

Felelősségteljes feladat szülőnek lenni, ez nem vitás, de néha elsiklunk ennek lelki-érzelmi vetülete fölött. Persze, fontos dolog ruháztatni, etetni, taníttatni, és az egészségére vigyázni a gyereknek, de vannak olyan elemei is a szülői felelősségnek, ami sokakban nem is tudatosul. Ezért fontos beszélni róla. A teljesség igénye nélkül néhányat összegyűjtöttem ezek közül.

Felelős vagy elviselni a gyerek érzelmeit

Ez talán a legfontosabb a gyereknevelésben. Gondoljunk bármilyen életkorú gyerekre, a szülőnek mindig van olyan szerepe, hogy befogadja, elfogadja a gyerek érzelmeit, azokat is, amikkel ő maga nehezen tud megbirkózni, és segítsen feldolgozni.

Ezzel a folyamattal sokat foglalkozott a pszichológia, sajátos kifejezésekkel érzékelteti, mit tesz ilyenkor a szülő. Például, hogy „tartalmazza”, „konténerezi” a gyermek érzelmeit. A lényeg, hogy segít megemészteni: átveszi, és visszaadja kissé átdolgozott, a gyermek számára fogyasztható formában. Ez gyakran csak egy arckifejezésben, mozdulatban jelenik meg.

Például, mikor a gyermek dackorszakát éli, dührohamot kap, és a szülő jó esetben nem borul ki a jelenettől, és nem esik kétségbe attól, hogy mások is látják, hogy viselkedik a gyermeke, és megszégyenül szülőként, hanem egyszerűen csak elviseli a gyermek lelkiállapotát, esetleg szavakba önti, megfogalmazza, szerencsés esetben nem úgy, hogy „azonnal hagyd abba a hisztizést”, hanem például úgy, hogy „látom, nagyon fáradt vagy, rosszkedved van, nem baj, mindjárt hazaérünk, és jobb lesz, meglátod”.

Nem arról van szó, hogy erre a gyermek abbahagyná a műsort, szó sincs róla, de nem is ez a cél. Néha képes kizökkenni, máskor nem, de ha sokszor így reagál a szülő, megérti, megérzi, hogy anya és apa akkor is elfogadja őt, ha épp nem a mosolygós arcát mutatja. Ez nem jelenti, hogy mindent szabad. Ez az empatikus visszajelzés összefér azzal, hogy határozottan, sőt erélyesen leállítja a szülő, ha olyat tesz, ami már megengedhetetlen, például földhöz vág dolgokat. Lehet egyszerre határt szabni, és jelezni, hogy együtt érzünk.

Azaz: bármit szabad érezni, de nem mindent szabad megtenni.

Felelős vagy az otthoni jó hangulatért

A legalapvetőbb biztosítéka annak, hogy rendben legyen a gyermek, ha számíthat arra, hogy otthon nyugalomra lel. Nyugalomra a szó mélyebb értelmében: nem halk szavak mögött elfojtott indulatokra, feszült arcrándulások mögé rejtett sérelmekre, hanem arra az érzetre, hogy minden rendben van.

Ebbe belefér egy-egy felcsattanás a szülő részéről, belefér az érzelmek széles skálája. Nem illedelmes viselkedésről van szó, hanem arról, hogy a szülő rendben van önmagával, a szülőtársával, a gyerekkel. Sokan gondolják, elegendő, ha a gyermekkel rendesen viselkednek, az igazán nem tartozik rá, hogy mi zajlik a szülők között. Főleg, ha még arra is odafigyelnek, hogy a jelenlétében ne vitázzanak.

Komolyan azt gondoljuk, hogy a gyermek nem érzékeli a szülei közti kapcsolatot, és nem hat a közérzetére, egészségére? És ne csak durva vitákra gondoljunk, hanem a gyengédség, szeretet hiányára is. Szép dolog, ha a szülő szeretettel bánik a gyermekkel, de ha érződik, hogy anya és apa közt nincs meghittség, intimitás, akkor abban a családban meg lehet fagyni, és nem érzi biztonságban magát a gyermek.

Ez üzenet azoknak a szülőknek is, akik a „gyermek miatt maradnak együtt”, azaz nem válnak el formálisan, s élnek lakótársként. Ha valóban a gyermek érdekében akarunk tenni, akkor elviselni, elfogadni kellene egymást, megbocsátani a sérelmeket a dédelgetésük helyett, odafordulni egymás felé.

Felelős vagy a jövőbe vetett hitért

Sok szülő úgy gondolja, azzal vértezi fel gyermekét a csalódással szemben, ha rendszeresen hangoztatja az élet nehézségeit, hogy manapság sokkal nehezebb, mint az ő idejében, hogy manapság nem olyanok a párkapcsolatok, és hogy hiába tanul az ember, akkor is állás nélkül maradhat.

Még ha helytállóak is a konkrét információk, vajon hogy bízzon magában a gyermek, és lépjen át a felnőtt életbe, ha eljön az ideje, ha a szülő sem bízik benne? Vagy legalábbis nem érzékelteti. Mert egész másképp hangzanak a fenti intő szavak, ha az is elhangzik, „biztos vagyok benne, hogy te ebben a zavaros világban is megtalálod a helyed, ismerlek!”. Na persze, ennek nem kell így elhangzania, elég, ha így érez a szülő, akkor ezt érzi a gyermek is.

Ha jobban belegondolunk, ez a szülő önbizalmáról is szól: hisz-e abban, hogy átadta mindazt a képességet, értéket, amire alapozva majd megbirkózik gyermeke a váratlan kihívásokkal is. Lehet, hogy nem mindent sikerült úgy átadni, ahogy tervezte, de ha a hitet, hogy nehéz helyzetben is érdemes kiutat keresni, hitelesen közvetíti, akkor a legfontosabb már megvan.

Talán ijesztő ez a fenti felsorolás, mert azt sugallja, kevés, ha ellátja az ember a szülői kötelességét a gyakorlati feladatok terén. Ugyanakkor a fentiek arról is szólnak, ő maga legyen egészséges személyiség. Ha valaki nem is hiszi, hogy ez a gyermeknevelés része, akkor tegye meg magért, és majd látja a gyermekén is az eredményt.

Forrás: http://divany.hu/poronty/2014/04/09/felelos_vagy_elviselni_a_gyerek_erzelmeit/

"Belső erőforrásaink, lelki egészségünk"

"Belső erőforrásaink, lelki egészségünk" programsorozat végéhez érve szeretettel ajánljuk a következő cikkeket. 

A programsorozat létrejöttéhez köszönjük az EMMI és az FSZK támogatását. 

Konfliktuskezelés a családban

Szerző: Imre Katalin, pszichológus

 

 

Otthonod a „béke szigetévé” teheted! 

A szeretteinkkel való együttélés elkerülhetetlenül konfliktusokkal jár együtt. A mindennapi stressz, a kisebb nézeteltérések, és a családtagok személyiségének a különbözősége könnyen vitákhoz vezethet. Különböző célok, vágyak vezérelhetik a családtagokat, eltérő igények, szokások jellemezhetik őket. Több generáció együttélésének (nagyszülők, serdülőkorú gyerekek) számtalan előnye mellett megvannak a maga hátrányai is, ami szintén konfliktusok forrása lehet.

Miért létezhetnek mégis olyan családok, amelyekben nem jelennek meg konfliktusok? Előfordul, ám viszonylag ritkán. Például, ha egy erőskezű vezéregyéniség koordinálja a család mindennapjait, és a többi családtag alárendelt szerepet tölt be, és egyéni véleményét megtartja magának, hogy azzal ne zavarja meg a megszokott családi egyensúlyt. A családtagok egymáshoz való túlzott mértékű alkalmazkodása hosszú távon előnytelen jelenség. Senki sem szeretne olyan életet élni, melyben mások hozzák meg nélküle a fontos döntéseket.

Ettől még természetesen adhatunk egymásnak tanácsokat. Sokszor jól jön a tapasztaltabb személyek útmutatása, de jobb ezzel óvatosan bánni. A konfliktusok egy részének az áll a hátterében, hogy beleszól az életembe a másik. Meg akarja mondani, hogy nekem mi lesz jó. Jóformán az emberrel vele születik az empátia, ezért bármikor könnyedén képesek vagyunk magunkat beleélni mások helyzetébe, és általában tudjuk, hogy mi mit tennénk az ő helyükben. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a mi variációnk oldja meg a másik problémáját. Lehet, hogy a megoldásunk a másik ember számára is jó ötletnek tűnik, de arra is nagy az esély, hogy az ő élethelyzetéhez, személyiségéhez nem passzol a mi megoldásunk. Valódi segítséget akkor tudunk nyújtani, ha elfogadjuk, hogy másoknak joguk van a saját útjukat járva meghozni a döntéseiket. Ha valaki szabadon dönthet és kiválaszthatja azt a megoldást, amit legoptimálisabbnak tart, - és családtagjai legyenek bár eltérő véleményen, mégis elfogadják a döntését és támogatják őt annak megvalósításában - biztosan jobban fogja magát érezni a saját bőrében és a család tagjaként egyaránt.

A támogató, elfogadó légkörrel jellemezhető családokban is sok súrlódás lehet jelen a családtagok között. A vita az eltérő vélemények egyenes következménye, így természetes, hogy időnként megjelenik. A kapcsolat és a másik fél iránti érdeklődés teljes hiánya állhat a háttérben abban a családban, ahol már sosem veszekednek az együtt élők. A túlságosan heves viták azonban megmérgezik a családi életet. Kellemetlenné teszik az együttélést éppen azokkal a személyekkel, akik a legközelebb állnak (vagy kellene, hogy álljanak) hozzánk.

Igaz, hogy a konfliktuskezelés megkönnyítésére biztos recept nincs, ám néhány apró változtatás is melegebb légkört varázsolhat, tompíthatja a viták élét. A jó hírem az, hogy Te, kedves olvasó nem állsz eszköztelenül a családi viszály mérsékléséért folytatott küzdelemben. Mindig kettőn áll a vásár, még akkor is, ha meggyőződésed, hogy a másik fél kezdeményezi a veszekedéseket. Sokféle eszközhöz nyúlhatsz, hogy elejét vedd a helyzet elmérgesedésének.

Az alábbi konfliktuskezelési technikák bevetését bátran kipróbálhatod saját otthonodban.

Íme néhány praktika:

1. Gondold át, hogy mi az amit teszel, vagy mondasz, amivel a másikat biztosan kihozod a sodrából! Ha lehetséges kerüld el ezeket a helyzeteket, vagy reagálj más módon! A tíz év alatti gyerekek a mesterei egymás hergelésének. Pontosan tudják, hogy hol van a testvérük gyenge pontja, ezért oda szúrnak. Vannak akik felnőttkorukban is ugratják a környezetükben élőket. Te ne tedd ezt, mert feleslegesen szórnál tüskéket szeretteid lelkébe! Ha Téged ugratnak reagálj teljes közönnyel, ne sértődj meg és ne állj bosszút! Közömbösséged rövid idő alatt leszereli az áskálódót.

2. Higgadtan vitázz! Az észérvek, és ne az agresszió kifejezése kapjon főszerepet!

3. Szeretteiddel beszéljétek meg nyíltan a problémáitokat! Együtt kitalálhattok mindkettőtök számára elfogadható megoldást. Így megspórolhatjátok mindazt az energiát, melyet korábban felemésztett a veszekedés. A sok jó beszélgetés nem hagyja, hogy elidegenedjetek egymástól, vagy felhalmozzátok a feszültséget. Érzéseid, véleményed, vágyaid vállald nyíltan! Cserébe hallgasd meg szeretteid véleményét is! Ne akarjátok egymást mindenáron meggyőzni az igazatokról! Mi értelme lenne? Nincs két egyforma ember. Mindenkinek joga van a különvéleményhez.

4. Tiszteld családtagjaidnak a döntéseit és várd el tőlük saját döntéseinek a tiszteletben tartását! Ezáltal támogatást, együttérzést, melegséget árasztó hellyé tehető az otthon.

5. Ha hibázol ismerd el és kérj bocsánatot! Fordított helyzetben legyél megbocsátó! Nincs értelme elmélyíteni a konfliktust azáltal, hogy halogatod a megbocsátást.

A „béke szigete” nem jelenti a viták teljes hiányát, azonban olyan otthont jelent, ahol minden családtag jól érezheti magát és álarcait levetve önmaga lehet. Olyan fészek, melyben öröm felnőni, kiteljesedni és megöregedni. Azt kívánom Neked, és kedves családodnak, hogy legyen részetek ebben az élményben!

 

Forrás:    

http://lelkiegeszseg.network.hu/blog/lelki_egeszseg_klub_hirei/konfliktuskezeles_a_csaladban

Bemutatkozás- Hábermann Lívia- Szitkomm csoport

Hábermann Lívia vagyok. Színész és tréner. A Gézengúz alapítványtól kaptam egy nagy lehetőséget, hogy elindítsam gyermekek, fiatalok és felnőttek számára készségfejlesztő csoportomat Szitkomm néven. Ez mit is takar pontosan: szituációs játékok, kommunikációs gyakorlatok és interaktív feladatok.

15 évet töltöttem Földessy Margit szárnyai alatt, akit 10 évig drámapedagógiai asszisztensként kísértem. Ez az idő alatt sok mindent tanultam az élet különböző helyzeteiről, önmagamról és másokról. Célom az, hogy a csoport tagjai nemcsak önmagukat ismerjek meg jobban, hanem  környezetüket és embertársaikat. Ezen kívül felfedezzék erősségeiket, nyitottabbá, befogadóbbá váljanak és kapcsolatba kerüljenek a körülöttük lévő világgal. Közösen rávilágítunk arra, hogy ki milyen helyet foglal el a saját életében és feloldjuk a gátlásokat, ha szükséges. A kommunikáció rendkívül fontos, hiszen, ahogy beszélünk, amiket mondunk éppen úgy ad rólunk egy képet a másik ember számára, mint a testtartásunk, gesztusrendszerünk vagy arcmimikánk. Ezek mind fejleszthetőek a foglalkozások alkalmával, és az élet bármely területén hasznosíthatóak akár iskolában vagyunk és felelünk, akár munkahelyre pályázunk, és jó benyomást akarunk tenni az interjúztatóra. A Szitkomm korosztályok szerinti csoportban foglalkozunk improvizációs gyakorlatokkal, amik segítenek a konfliktuskezelésben, helyzetfelismerésben és megoldásban.

 "Önmagunk megismerése a legnagyobb utazás, a legfélelmetesebb felfedezés, a legtanulságosabb találkozás." mondja Márai Sándor. Szeretnék mindenki számára lehetőséget biztosítani, hogy ez az út a legcsodálatosabb legyen!

Hábermann Lívia