"Belső erőforrásaink, lelki egészségünk"

"Belső erőforrásaink, lelki egészségünk" programsorozat végéhez érve szeretettel ajánljuk a következő cikkeket. 

A programsorozat létrejöttéhez köszönjük az EMMI és az FSZK támogatását. 

 

Felelős vagy elviselni a gyerek érzelmeit!

Cziglán Karolina, pszichológus

Felelősségteljes feladat szülőnek lenni, ez nem vitás, de néha elsiklunk ennek lelki-érzelmi vetülete fölött. Persze, fontos dolog ruháztatni, etetni, taníttatni, és az egészségére vigyázni a gyereknek, de vannak olyan elemei is a szülői felelősségnek, ami sokakban nem is tudatosul. Ezért fontos beszélni róla. A teljesség igénye nélkül néhányat összegyűjtöttem ezek közül.

Felelős vagy elviselni a gyerek érzelmeit

Ez talán a legfontosabb a gyereknevelésben. Gondoljunk bármilyen életkorú gyerekre, a szülőnek mindig van olyan szerepe, hogy befogadja, elfogadja a gyerek érzelmeit, azokat is, amikkel ő maga nehezen tud megbirkózni, és segítsen feldolgozni.

Ezzel a folyamattal sokat foglalkozott a pszichológia, sajátos kifejezésekkel érzékelteti, mit tesz ilyenkor a szülő. Például, hogy „tartalmazza”, „konténerezi” a gyermek érzelmeit. A lényeg, hogy segít megemészteni: átveszi, és visszaadja kissé átdolgozott, a gyermek számára fogyasztható formában. Ez gyakran csak egy arckifejezésben, mozdulatban jelenik meg.

Például, mikor a gyermek dackorszakát éli, dührohamot kap, és a szülő jó esetben nem borul ki a jelenettől, és nem esik kétségbe attól, hogy mások is látják, hogy viselkedik a gyermeke, és megszégyenül szülőként, hanem egyszerűen csak elviseli a gyermek lelkiállapotát, esetleg szavakba önti, megfogalmazza, szerencsés esetben nem úgy, hogy „azonnal hagyd abba a hisztizést”, hanem például úgy, hogy „látom, nagyon fáradt vagy, rosszkedved van, nem baj, mindjárt hazaérünk, és jobb lesz, meglátod”.

Nem arról van szó, hogy erre a gyermek abbahagyná a műsort, szó sincs róla, de nem is ez a cél. Néha képes kizökkenni, máskor nem, de ha sokszor így reagál a szülő, megérti, megérzi, hogy anya és apa akkor is elfogadja őt, ha épp nem a mosolygós arcát mutatja. Ez nem jelenti, hogy mindent szabad. Ez az empatikus visszajelzés összefér azzal, hogy határozottan, sőt erélyesen leállítja a szülő, ha olyat tesz, ami már megengedhetetlen, például földhöz vág dolgokat. Lehet egyszerre határt szabni, és jelezni, hogy együtt érzünk.

Azaz: bármit szabad érezni, de nem mindent szabad megtenni.

Felelős vagy az otthoni jó hangulatért

A legalapvetőbb biztosítéka annak, hogy rendben legyen a gyermek, ha számíthat arra, hogy otthon nyugalomra lel. Nyugalomra a szó mélyebb értelmében: nem halk szavak mögött elfojtott indulatokra, feszült arcrándulások mögé rejtett sérelmekre, hanem arra az érzetre, hogy minden rendben van.

Ebbe belefér egy-egy felcsattanás a szülő részéről, belefér az érzelmek széles skálája. Nem illedelmes viselkedésről van szó, hanem arról, hogy a szülő rendben van önmagával, a szülőtársával, a gyerekkel. Sokan gondolják, elegendő, ha a gyermekkel rendesen viselkednek, az igazán nem tartozik rá, hogy mi zajlik a szülők között. Főleg, ha még arra is odafigyelnek, hogy a jelenlétében ne vitázzanak.

Komolyan azt gondoljuk, hogy a gyermek nem érzékeli a szülei közti kapcsolatot, és nem hat a közérzetére, egészségére? És ne csak durva vitákra gondoljunk, hanem a gyengédség, szeretet hiányára is. Szép dolog, ha a szülő szeretettel bánik a gyermekkel, de ha érződik, hogy anya és apa közt nincs meghittség, intimitás, akkor abban a családban meg lehet fagyni, és nem érzi biztonságban magát a gyermek.

Ez üzenet azoknak a szülőknek is, akik a „gyermek miatt maradnak együtt”, azaz nem válnak el formálisan, s élnek lakótársként. Ha valóban a gyermek érdekében akarunk tenni, akkor elviselni, elfogadni kellene egymást, megbocsátani a sérelmeket a dédelgetésük helyett, odafordulni egymás felé.

Felelős vagy a jövőbe vetett hitért

Sok szülő úgy gondolja, azzal vértezi fel gyermekét a csalódással szemben, ha rendszeresen hangoztatja az élet nehézségeit, hogy manapság sokkal nehezebb, mint az ő idejében, hogy manapság nem olyanok a párkapcsolatok, és hogy hiába tanul az ember, akkor is állás nélkül maradhat.

Még ha helytállóak is a konkrét információk, vajon hogy bízzon magában a gyermek, és lépjen át a felnőtt életbe, ha eljön az ideje, ha a szülő sem bízik benne? Vagy legalábbis nem érzékelteti. Mert egész másképp hangzanak a fenti intő szavak, ha az is elhangzik, „biztos vagyok benne, hogy te ebben a zavaros világban is megtalálod a helyed, ismerlek!”. Na persze, ennek nem kell így elhangzania, elég, ha így érez a szülő, akkor ezt érzi a gyermek is.

Ha jobban belegondolunk, ez a szülő önbizalmáról is szól: hisz-e abban, hogy átadta mindazt a képességet, értéket, amire alapozva majd megbirkózik gyermeke a váratlan kihívásokkal is. Lehet, hogy nem mindent sikerült úgy átadni, ahogy tervezte, de ha a hitet, hogy nehéz helyzetben is érdemes kiutat keresni, hitelesen közvetíti, akkor a legfontosabb már megvan.

Talán ijesztő ez a fenti felsorolás, mert azt sugallja, kevés, ha ellátja az ember a szülői kötelességét a gyakorlati feladatok terén. Ugyanakkor a fentiek arról is szólnak, ő maga legyen egészséges személyiség. Ha valaki nem is hiszi, hogy ez a gyermeknevelés része, akkor tegye meg magért, és majd látja a gyermekén is az eredményt.

Forrás: http://divany.hu/poronty/2014/04/09/felelos_vagy_elviselni_a_gyerek_erzelmeit/

Bemutatkozás: Pomázi Református Gyülekezet Baba-mama Köre

Az elmúlt évtizedekben sokat változott a közös háztartásban élők családi struktúrája, ritkán találkozunk azzal, hogy több generáció él együtt. Ebben a helyzetben a támogató család fellazulhat, eltávolodhat. Mindezt tovább nehezíti, hogy a nagyszülők gyakran még aktív dolgozók vagy távolabb élnek, így a személyes kapcsolat, az aktív segítségnyújtás, a tapasztaltok megosztása nehezített. A családok beilleszkedését tovább nehezíti, ha korábbi lakhelyüktől távol költöznek és a családalapítással egy időben kezdik meg az új kapcsolatok kialakítását, elmélyítését. 

 

A Baba- mama körök, klubok remek lehetőséget nyújtanak, hogy megismerkedjünk a környeztünkben élőkkel, hozzánk hasonló családokkal, szakképzett vezetőktől személyes válaszokat kapjunk kérdéseinkre és nem utolsó sorban, remek programokat kínálnak. A Cseppek Háza vonzáskörnyezetében jó szívvel ajánljuk a Pomázi Református gyülekezet Baba- mama Körét, melynek bemutatkozó sorait olvashatjátok ma:

Pomázi Református Gyülekezet Baba-mama Köre

A Baba-mama kör 2009 őszén alakult, a kisgyermekükkel otthon lévő kismamák kezdeményezésére.

Malmosné Marosvári Éva, aki már három gyermekes anyuka, Kővári Anita óvónéni, és Czák Ildikó védőnéni, egymást váltva látják el a Kör házigazdájának szerepét.

Kéthetente hétfőnként, a pomázi református gyülekezeti házban gyűlünk össze. Bibliát, vagy verset olvasunk, rövid imádságot mondunk, a kicsik tízóraiznak, a mamák megosztják egymással tapasztalataikat, amíg gyerekeik körülöttük játszanak.

Persze nem hiányozhatnak a gondozási, nevelési kérdések sem, amire igyekszünk mindig válaszolni, bár ez néha nagy kihívás, mert annyiféle kisebb- nagyobb, esetleg megmosolyogtató probléma merülhet fel.

Ünnepek előtt, ahhoz illő kreatív apróságokat készítünk, egyelőre főleg mi anyukák vágunk és ragasztunk, túláradó lelkesedéssel. De cseperedő kicsinyeink már be- besegítenek.

Természetesen nem maradhatnak el a mocorgós, tornás kis énekek sem, és rendszeresen előkerül a gitár is, melynek hangjára gyermekeink tátott szájjal hallgatnak.

Vendéget is gyakran hívunk, volt már nálunk Kerekítő, Zenebölcsi, Gyógytornász a Cseppek házából.

Búcsúzó óvodásainknak tarisznyát készítünk, melybe emlékeink, ige, és képeskönyv is kerül. Persze közben a szívünket is belecsempésszük, mert ez nem csupán egy Kör, mert minden hozzánk látogató mamát és babát a szívünkbe zárunk. Gondolunk rájuk, és imádkozunk értük, ha betegek, és segítünk nekik, ha bármire szükségük van. Frissen szült családjainknak az első hetekben komatálat szervezünk, hogy könnyebbé tegyük számukra ezt az időszakot, és több ideje maradjon, a bővülő családnak egymásra.

Eddig már 25 család látogatott el hozzánk rendszeresen, vagy alkalmi látogatóként. Szép időben megesik, hogy akár harminc baba és mama gyűlik össze azért, hogy élvezzék egymás társaságát, és az Úr közelségét.

Helyünk van bőven, minden érdeklődőt nagy szeretettel várunk.

                                                                                              Czákné Varga Ildikó

2013 Pomáz, Hősök tere 1.

pomaz-csobanka@reformatus

www.pomaz.reformatus.hu