Gézengúz Magazin- Pár szó a korkülönbségről

A testvérféltékenységgel kapcsolatban több kérdést kaptunk arról, hogy mi az ideális korkülönbség két gyermek között. Tegyük fel úgy a kérdést, hogy mihez keresünk ideálist? Azt ugyanis leszögezhetjük, hogy testvérféltékenység, veszekedés mindenképpen lesz, csak az ideje és a módja változhat. A kis (1-3 év) korkülönbség előnye, hogy a testvérek hamar „összenőnek” korban, s remek játszópajtásai lesznek egymásnak, szociális kapcsolataik az évek során szorosak, közeliek lesznek. Megterhelő lehet azonban (főleg az édesanya számára), hogy „egyik pici, másik kicsi”, mindkét gyermek számára az anya az elsődleges viszonyítási pont. A pszichológiai értelemben vett nagy (7 év, vagy annál több) korkülönbség esetén nagyon nehezen alakul ki mély testvéri kapcsolat gyermekkorban, sokkal inkább dominál a szülő-gyermek viselkedésforma egymás közt. Közepes (3-6 évnyi) korkülönbségnél az idősebbik testvér óvodai beszoktatását nehezítheti az éppen megszülető kistestvér. A munka világából való hosszú kiesés megterhelő lehet az anya számára. Ideális korkülönbség tehát nincs, minden életkori különbségnek megvannak a nehézségei és a szépségei.

 

Az adott témában előforduló gyakori hibák a szülői nevelés során

• A szülők különbséget tesznek (tudatosan vagy nem tudatosan) a testvérek között.
• A szülők megpróbálják egyformán szeretni a gyermekeiket, hogy megakadályozzák a testvérféltékenység kialakulását. Szinte milliméter pontossággal vágnak ketté számukra egy almát és ha az egyik gyermeket öt percre ölbe veszik, utána ugyanígy tesznek a másikkal is. A gyermekeknek azonban esetleg másra és másra van szükségük, ezért a szülőknek mindegyiküket a saját igényei szerint kellene szeretnie. Ily módon személyiségük egyedi jegyekkel való felruházását is elősegítik.

Gézengúz Magazin- Testvérféltékenység

•   A testvérféltékenység alapja a szülő figyelméért folytatott harc.
•  A figyelemfelkeltésre adott reakciónk vagy tovább szítja a féltékenységet, vagy közelebb hozza egymáshoz a gyermekeket.
•  A testvérek ambivalens (kettős) érzelmekkel viseltetnek egymás iránt, különösen, ha azonos neműek, és ha a családban, a sorrendben első és második gyermek közti kapcsolatról van szó. 
•  Az idősebb gyermek úgy érzi, hogy valaki betört az addigi egyedüli kis világába és elvette a szülők, nagyszülők csak ráirányuló figyelmét.
•  A fiatalabb eleve előnyben van. Magabiztossága abból fakad, hogy a szülők is magabiztosabbak szülői szerepükben. A kicsi először csak védekezik, majd viszonttámad, aztán megtalálja a módját, hogy a nagyot piszkálja csendesen.
•    A harmadik, negyedik gyermek eleve testvér-viszonylatokba születik bele, kisebb a feszültség, amit érkezése kivált.