Előttünk
van a kép: gyermekünk elmélyülten rakosgatja a játékait, félhangosan
dudorászik, énekel, esetleg rajzol. Önfeledten éli világát, varázsol, alkot,
újraél valamit a nap eseményeiből, vagy éppen elképzel valamit. Valami hasonló
történik a művészetterápiás foglalkozásokon. Kérdezhetjük: mi a különbség?
Otthon is tud játszani, rajzolni a
gyermek. A művészetterápiás gyermek csoport kicsit olyan, mint a születésnapi
vendégség. Egyedül nem olyan finom a torta, mindig kap valaki ajándékot vagy
éppen kíváncsian várja, hogy tetszik-e majd a meglepetés. Egyszóval több
örvendező gyermek kell hozzá, hogy igazi ünnep legyen. A gyermekek egymást is
inspirálják, támogatják.
A
csoport-élmény alapját a művészetterápiás foglakozáson a közös rajzolás,
alkotás adja. Legyen a téma egy mese, egy szimbólum vagy éppen egy mindennapi
iskolai, családi esemény. A gyermekek a
rászánt idő biztonságában és a csoportvezető támogató (bíztató, kérdező,
segítő) jelenlétében föloldódhatnak. A téma-adás, személyes odafigyelés
támogathatja őket egy-egy érzelmi konfliktus feldolgozásában.
Miért
hatékony? Mert bátorítást kapnak a gyermekek, hogy egy beszédnél korábbi nyelven, képi formában kifejezhessék magukat.
Ehhez nem kell ügyes rajzolónak lenni, csak a fantáziát kell szabadon engedni.
A rajzos, játékos tevékenység egyfajta erőgyűjtés a mindennapos feladatok
elvégzéséhez.
Olyan,
mint a távolugrás: hátra kell lépnünk – ahogyan a rajzolással kicsit
visszamegyünk az időben –, hogy elég nagy legyen a lendületünk az ugráshoz.
Várunk
minden gyermeket a GÉZENGÚZ ALAPÍTVÁNY – CSEPPEK HÁZA rajzos csoportjába, hogy
megajándékozhassuk egymást képeinkkel.
Gyimóthy
Gábor – művészetterapeuta
A
Gézengúz Alapítvány Művészetterápiás programja a MOL Új Európa Alapítvány
támogatásával valósul meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése