Szakértői bejegyzés- Vraskóné Réfy Hanna, perinatális szaktanácsadó

„Segítsetek, még csak most születtem!”

Amikor új vasalót, konyhai gépet, telefont, vagy egyéb eszközt veszünk, a törvényi szabályozásnak megfelelően nagy mennyiségű használati útmutatóval látnak el bennünket annak megfelelő használatát, karbantartását illetően. De sajnos ilyen leírást nem mellékelnek sem a párkapcsolat, sem a gyermekáldás mellé…

A mai magyar valóságban, a megváltozott családstruktúra miatt, már jellemzően elmondható, hogy nagyon kevés tapasztalattal rendelkeznek az újdonsült szülők, amikor gyermekük születik. Legtöbben a saját gyermeküket fogják először a kezükben, mint újszülöttet – amikor már fel merik venni, és meg merik fogni…

Számos helyen elérhetőek szülésre felkészítő tanfolyamok, de ezeken általában kevés idő, figyelem jut a szülés utáni gyermekágy időszakára. Sokan az újszülött gyermekük mellett eszmélnek rá, hogy azt se tudják, hogy „működik”.

Egy virtuális utazásra hívom a kedves Olvasót. Képzeljük el együtt, milyen újszülöttnek lenni.

Végtelennek tűnő ideig lebegünk egy meleg, körbeölelt állapotban szűrt fények és zajok mellett édesanyánk méhében, hallva, érezve az ő szívdobogását, légzését és egyéb zsigeri működéseit. Nincs gondunk a levegővételre, evésre, emésztésre, és még megannyi egyéb dologra. Béke van és nyugalom.

Egyszer csak valami elindul, szorítanak innen, nyomnak onnan, holott nincs kiút a barlangból. Érezni mindeközben a feszültséget Anyán is. Ez félelmetes.

Idővel fényt látni az alagút végén. Elindulunk lefele, bár nem tudjuk, hova vezet az út, de ennél a szorult helyzetnél már csak jobb lehet. Ez a kínok kínja, ekkora résen nem lehet kiférni! De mégis sikerült… OÁ.

Hova keveredtem? Itt hideg van, és erős fények, meg az a rengeteg éles zaj! Hol vagy anya? És hol vagyok én? Mi ez a fura érzés, a testem mintha ólomból lenne, így borzasztó nehéz lenni – ez a gravitáció, amiről eddig nem nagyon hallottunk… Mi, hogy még levegőt is kell venni, azt hogy csináljam? Ez nagyon fárasztó! Hova lett a köldökzsinórom? Miért vágták el? Így hogy lesz uzsonna? Segítség!

Ráraktak anya hasára, de jó… Bár nagy világos van, meg csörömpölés, de hallom a bent megszokott zörejeket, és milyen finom illata van. Te vagy az anyukám?! Szia!

Jé, ennek a két kiemelkedésnek nagyon csábító az illata, legjobb lesz, ha közelebbről is megvizsgálom. Hűha, ebből finomság jön, de ennyi melót érte… Hogy csináljam, hogy jöjjön belőle a manna és még közben levegőt is kapjak? Ez nehéz.

Hova visznek? Anya, ölelj! Ne engedj el! Ne vidd el az uzsonnám!!!

Most már biztos, nem könnyű dolog kisbabának lenni.

Kedves Utazótársam! A történetet a végtelenségig tudnám bővíteni és változtatni, de talán segített belekóstolni abba, hogy milyen nehéz újszülöttnek lenni, mennyi új kihívással kell megküzdeni az első időszakban.

Remélem, hasznosnak találták fenti írásomat, és legközelebb is velem tartanak.

Szeretettel: Vraskóné Réfy Hanna

gyógytornász, perinatális szaktanácsadó